Ora @ Labora!
Imádkozzál és Dolgozzál!
A Jövődért! És a JelenLétedért...
Ez a legmagasabb yóga!
Tevékenykedj keményen, önzetlenül küzdj, termelj, hiszen ez emelt ki az állati sorból is anno, amivel megnyerted az emberi testedet! Ugyanez fog kiemelni az emberi sorból is! A munka áldozat! A Munka Megváltás. Le kell dolgoznod a karmádat...
Fontos az, hogy milyen szellemben végzed a munkádat. Más az, aki a családjáért dolgozik keményen, meg más az, aki a testi vágyaiért. Különböző magasságú tudatossági szinteken tudsz dolgozni. Magasabb az, amikor magáért a munkáért és a tevékenység öröméért dolgozol, benne vagy a "flow"-ban. Ilyenkor már nem te tevékenykedsz, hanem szinte kívülálló passzív élvezője vagy az eseményeknek. Egy magasabb tudat nyilvánul meg a testeden keresztül, aki folyamatosan teremt. Benne vagy a jelenben, nem gondolkozol a jövőn, vagy húz vissza a múlt, bár tudatában vagy annak is. Csak nem érdekel, mert nem túl valóságos. A múltad is folyamatosan változik a mondjuk a memóriasejtjeid pusztulásával, vagy attól függően, kinek meséled vagy milyen szempontból és hangulatban. A jövő meg ugye nyitott. Azt a jelen teremti...
A jelenségvilág, ami téged körülvesz, illúzió minden szempontból. Múlékony, törékeny, változékony mint az időjárás. Az egész világ egy nagy élőlény, aminek részei vagyunk mi is. Az univerzum... Is csak egy kis része... Nevezzük el mondjuk Óm-nak. Neki sok-sok végtagja van, amivel egy egy univerzumban tevékenykedik (mint pl. emberiség), azt élvezi, teremti, vagy esetleg pusztítja, mert már nem kell neki. Soxép virágoskertje van. Namost lehet neked a tudatod a virágoké, egy darab halott kőé, vagy a kertészé, de az a legjobb, hogyha a legfelsőbb létezőé, az Élvezőé a tudatod! (A gonosz virágtolvaj nem pálya... :) Óm Namá Siváya! Ezt pont így tudod elérni. Miközben kertészként tevékenykedsz a virágtested jólétéért, az univerzum urának tudatával élvezheted mindezt, Egyben! Magát a Virágot, mint a gyönyörűszép életed, a kis Követ, ami a lábadnál hever, a Kertészt, élvezetes gondozó és oltalmazó tevékenysége közben, miközben süt a nap vagy esik az eső, (de akkor mondjuk éppen chai-t iszik a chai shopban, és kertészlányokkal ismerkedik)... Maga az Univerzum Urának Tudata az, aki mindezt teremti és élvezi, ezért Gyönyörrel, Tudással és Élvezettel teli! Sat Chit Ananda...
Bármit is teszel, ha közben ÓmNamáSiváyázol, előbb-utóbb eléred ezt az állapotot! Abban a pillanatban Te leszel a Kő, a Virág, a Kertész, és Ő! Én ezt a Nektárt megkóstoltam Hérakanban (kertészként is!)... miközben dolgozol, rájössz, hogy nem dolgozol: örökké szabadon és függetlenül Élvezed a Létet. Az Óm a Legfelsőbb Élvező Tudata, amiből a részek, végtagok és a szerepek kiáradnak, a Namá Siváya pedig megadja mindazt a tudást, ami elvezet Oda! De csak kemény munka árán... :-)
[Babaji a Virággal]
Ő márpedig rossz ember nem lehet...
Ora et Labora!
Imádkozzál és Dolgozzál!
A Jövődért! És a JelenLétedért...
Ez a legmagasabb yóga.
Tevékenykedj keményen, önzetlenül küzdj, termelj, hiszen ez emelt ki az állati sorból is anno, amivel megnyerted az emberi testedet! Ugyanez fog kiemelni az emberi sorból is! A munka áldozat! A Munka Megváltás. Le kell dolgoznod a karmádat...
Óm Namá Siváya
Ajey
Utolsó kommentek